Mikor milyen készséget fejleszt a játék? – Útmutató szülőknek

A játék a gyermek számára nem egyszerű időtöltés. Miközben épít, rajzol, szerepjátékot játszik, kirakózik vagy éppen labdát kerget, folyamatosan próbálgatja a képességeit, tapasztalatokat gyűjt, problémákat old meg és egyre többet ért meg a körülötte lévő világból.

Szülőként ezért gyakran felmerül a kérdés: milyen játékot érdemes választani egy adott életkorban, és pontosan milyen készségeket fejleszt?

Egy építőkocka például nem kizárólag a kézügyességet gyakoroltathatja. A gyermek közben tervez, összehasonlít, próbálkozik, hibázik, újrakezdi, és akár egy történetet is kitalál az elkészült építmény köré. Egy egyszerű játék így egyszerre több fejlődési területet is megmozgathat.

Ebben az útmutatóban életkor és készségtípus szerint mutatjuk be, hogyan segíthet a játék a gyermek fejlődésében, és mire érdemes figyelni játék választásakor.

Mit fejleszt valójában a játék?

A legtöbb jó játék nem csak egyetlen készséget gyakorol.

Játék közben fejlődhet többek között:

• a nagymozgás,
• a finommotorika,
• a szem-kéz koordináció,
• a térbeli tájékozódás,
• a figyelem,
• az emlékezet,
• a problémamegoldás,
• a beszéd és szókincs,
• a kreativitás,
• a képzelőerő,
• a szabálykövetés,
• az együttműködés,
• a türelem,
• az érzelmek kezelése,
• az önállóság.

Ezért nem feltétlenül az a legjobb játék, amelynek dobozán a legtöbb „fejlesztő” tulajdonság szerepel.

Sokszor éppen az egyszerű, többféleképpen használható játékok kínálják a legtöbb lehetőséget.

0–1 éves kor: érzékelés, mozgás és felfedezés

A baba életének első időszakában elsősorban érzékszervein és mozgásán keresztül ismerkedik a világgal.

Megnézi, megfogja, megrázza, megérinti vagy a szájához emeli a tárgyakat. Ezek az egyszerűnek tűnő tevékenységek fontos tapasztalatokat adnak.

Milyen készségek kerülnek előtérbe?

Ebben az életkorban különösen fontos lehet:

• a látás és figyelem,
• a hallási észlelés,
• a tárgyak követése,
• a fogás,
• a kézhasználat,
• a szem-kéz koordináció,
• a forgás, kúszás és mászás,
• az ok-okozati kapcsolatok felfedezése.

Milyen játékok lehetnek érdekesek?

Jó választás lehet például:

• csörgő,
• puha labda,
• textilkönyv,
• babatükör,
• rágóka,
• egyszerű forma- és tapintójáték,
• nagyméretű építőelem,
• guruló játék.

Egy csörgővel például a baba megtapasztalhatja, hogy mozdulatára hang keletkezik. Ez nagyon egyszerű ok-okozati összefüggés, mégis fontos tanulási élmény.

1–2 éves kor: „én csinálom!”

A kisgyermek egyre önállóbbá válik, mozgása biztosabb lesz, és mindent szeretne kipróbálni.

Ez az időszak gyakran az ismétlésről szól.

Beleteszi a kockát a dobozba, kiborítja, majd újra beleteszi. Tornyot épít, ledönti, majd újrakezdi.

A felnőtt számára ugyanaz ismétlődik, a gyermek számára viszont minden próbálkozás új tapasztalat.

Mit fejleszthetnek a játékok 1–2 éves korban?

Különösen:

• finommotorikát,
• egyensúlyt,
• koordinációt,
• problémamegoldást,
• koncentrációt,
• egyszerű kategorizálást,
• nyelvi készségeket.

Jó játékötletek

• nagy építőkockák,
• formabedobók,
• egymásba rakható poharak,
• egyszerű húzó- és tolójátékok,
• nagyméretű puzzle,
• labdák,
• képeskönyvek,
• egyszerű zenélő eszközök.

Miért jó a formabedobó?

A gyermeknek össze kell kapcsolnia a látott formát a megfelelő nyílással.

Közben gyakorolja:

• az alakfelismerést,
• a térbeli gondolkodást,
• a kéz pontos irányítását,
• a próbálkozást,
• a kitartást.

Ha elsőre nem sikerül, új stratégiát próbál. Már ez is problémamegoldás.

2–3 éves kor: megjelenik a szerepjáték

Ebben az életkorban a fantázia egyre nagyobb szerepet kap.

Egy fakockából lehet telefon, egy dobozból autó, a plüssállat pedig lehet beteg, akit meg kell gyógyítani.

A gyermek egyre több hétköznapi helyzetet utánoz.

A szerepjáték rengeteg készséget megmozgat

Játék közben fejlődhet:

• a képzelőerő,
• a beszéd,
• a szókincs,
• az érzelmek kifejezése,
• a társas kapcsolatok megértése,
• a problémamegoldás.

Jó választás lehet:

• játék konyha,
• babák,
• plüssállatok,
• játék orvosi készlet,
• szerszámos játék,
• játékbolt,
• járművek,
• figurák.

Nem szükséges azonban minden helyzethez külön játékkészlet.

Egy egyszerű kartondobozból is lehet busz, bolt, ház vagy űrhajó.

3–4 éves kor: kreativitás és egyre összetettebb játék

Óvodáskorban a gyermek már hosszabb ideig képes egy tevékenységgel foglalkozni, és játékai is összetettebbé válhatnak.

Egy torony helyett már házat épít. Nemcsak babázik, hanem történetet talál ki. Nem egyszerűen rajzol, hanem elmondja, mit ábrázol a kép.

Milyen készségek fejlődhetnek?

• kreativitás,
• finommotorika,
• történetalkotás,
• szókincs,
• tervezés,
• emlékezet,
• egyszerű szabálykövetés.

Milyen játékok jók ebben az életkorban?

• építőkockák,
• gyurma,
• rajzeszközök,
• egyszerű kirakók,
• memóriajátékok,
• szerepjáték-készletek,
• egyszerű társasjátékok,
• figurák és járművek.

Rajzolás és gyurmázás: több mint kreatív időtöltés

A rajzolás, festés és gyurmázás különösen sokféle készséget mozgathat meg egyszerre.

Segíthet gyakorolni:

• a kéz és ujjak finom mozgását,
• a szem-kéz koordinációt,
• a kézerőt,
• a pontosságot,
• a kreatív önkifejezést.

Ezek a tevékenységek később az íráshoz szükséges kézhasználat szempontjából is hasznos tapasztalatokat adhatnak.

4–5 éves kor: szabályok, együttműködés és problémamegoldás

Ebben az életkorban sok gyermek egyre jobban élvezi a közös játékot.

Megjelenhetnek az egyszerűbb társasjátékok, kártyajátékok és olyan játékhelyzetek, ahol már valamilyen szabályt kell követni.

Ez egészen új készségeket helyez előtérbe.

Társasjáték közben gyakorolható például:

• a sorra kerülés kivárása,
• szabálykövetés,
• figyelem,
• emlékezet,
• számolás,
• stratégiai gondolkodás,
• együttműködés,
• a győzelem és vereség kezelése.

A társasjáték egyik legnagyobb értéke éppen az, hogy nem kizárólag gondolkodási feladat.

A gyermek azt is megtapasztalja, hogy néha várni kell, néha nem ő nyer, és mások döntéseihez is alkalmazkodni kell.

5–6 éves kor: iskola előtt egyre fontosabb az összetett gondolkodás

Az iskolakezdéshez közeledve egyre több olyan játék válhat érdekessé, amely hosszabb figyelmet, tervezést vagy több lépés követését igényli.

Jó választás lehet:

• összetettebb puzzle,
• építőjáték,
• memóriajáték,
• dominó,
• társasjáték,
• egyszerű logikai játék,
• kreatív készletek,
• konstrukciós játékok.

Mit fejleszthetnek?

• figyelmet,
• feladattartást,
• emlékezetet,
• mintafelismerést,
• logikát,
• tervezést,
• térbeli gondolkodást,
• önállóságot.

Fontos azonban, hogy az iskola előtti játék ne váljon folyamatos „iskolai gyakorlássá”.

A játék értéke éppen abban rejlik, hogy a gyermek örömmel, saját motivációból kapcsolódik be.

Milyen játék fejleszti a finommotorikát?

A finommotorika a kéz és az ujjak apró, pontos mozgásait jelenti.

Gyakorlására alkalmas lehet például:

• építőkocka,
• gyurma,
• rajzolás,
• festés,
• gyöngyfűzés megfelelő életkorban,
• puzzle,
• csipeszes játék,
• matricázás,
• egyszerű barkácsolás.

Minél kisebb és pontosabb mozdulatot kíván egy tevékenység, annál jobban dolgoznak az ujjak és a kéz apró izmai.

Természetesen mindig az életkornak megfelelő méretű játékot kell választani.

Milyen játék fejleszti a nagymozgást?

A gyermekeknek nemcsak ülve végezhető fejlesztő játékokra van szükségük.

A futás, ugrás, mászás és labdázás legalább ilyen fontos játékforma.

Nagymozgást támogató játék lehet:

• labdázás,
• futóbicikli,
• ugráló játékok,
• mászóeszközök,
• célbadobás,
• bowling,
• akadálypálya,
• fogócska.

Ezek közben fejlődhet:

• egyensúly,
• koordináció,
• testtudat,
• térérzékelés,
• reakciókészség.

A labda az egyik legegyszerűbb fejlesztő játék

Dobni, elkapni, gurítani vagy rúgni lehet.

Egyetlen labda életkortól függően rengeteg játékhelyzetet kínál.

A kisebb gyermek először gurítja, később dobja, majd megpróbálja elkapni vagy célba juttatni.

Milyen játék fejleszti a logikát?

Logikai gondolkodást nemcsak kifejezetten „logikai játékkal” lehet gyakorolni.

Nagyon jó lehet:

• puzzle,
• építőjáték,
• formabedobó,
• dominó,
• memóriajáték,
• egyszerű stratégiai társas,
• sorozatalkotó játék,
• mintakirakó.

Az építés során például olyan kérdések jelennek meg, mint:

„Miért dőlt össze?”

„Hogyan legyen magasabb?”

„Melyik elem fér ide?”

„Mit kell alulra tenni, hogy stabil legyen?”

A gyermek játék közben természetes módon keresi a választ.

Milyen játék fejleszti a beszédet és a szókincset?

A nyelvi fejlődéshez különösen értékes lehet a közös játék.

Például:

• képeskönyv nézegetése,
• szerepjáték,
• bábjáték,
• figurákkal történetmesélés,
• képkártyák,
• mondókázás,
• éneklés.

Nem feltétlenül az a lényeg, hogy a játék beszéljen a gyermek helyett.

Sokkal értékesebb lehet, ha teret ad a beszélgetésnek.

Egy játékállattal például számtalan kérdés felmerülhet:

„Mit eszik?”

„Hol lakik?”

„Mit csinál most?”

„Hová utazik?”

„Miért szomorú?”

Ezek természetesen ösztönzik a történetalkotást és a szókincs használatát.

Milyen játék fejleszti a kreativitást?

A kreatív játékok egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nincs feltétlenül egyetlen helyes megoldásuk.

Ilyenek lehetnek:

• építőkockák,
• gyurma,
• festék,
• rajzeszközök,
• jelmezek,
• bábok,
• egyszerű figurák,
• természetes alapanyagok,
• konstrukciós játékok.

Minél többféleképpen használható egy játék, annál több lehetőséget adhat az önálló ötletekre.

Egy előre programozott játék megmutatja, mit kell csinálni.

Egy doboz építőkocka viszont azt kérdezi:

„Mit szeretnél belőlem építeni?”

Milyen játék fejleszti a szociális készségeket?

Amikor két vagy több gyermek együtt játszik, új helyzetek jelennek meg.

Meg kell beszélniük:

• ki mit csinál,
• ki következik,
• melyik játék kié,
• milyen szabály szerint játszanak,
• mit tegyenek, ha nem értenek egyet.

Ehhez jó lehet:

• társasjáték,
• közös építés,
• szerepjáték,
• csapatjáték,
• labdajáték,
• közös kreatív tevékenység.

A közös játék során fejlődhet az együttműködés, kommunikáció és alkalmazkodás.

Miért jó a puzzle?

A puzzle klasszikus példa arra, hogy egy egyszerű játék mennyi területet mozgathat meg.

Kirakózás közben a gyermek:

• megfigyeli a formákat,
• összehasonlítja a színeket,
• keresi az összefüggéseket,
• forgatja az elemeket,
• próbálkozik,
• emlékszik korábbi próbálkozásokra,
• kitart a cél mellett.

A megfelelő nehézségi szint azonban nagyon fontos.

Ha túl könnyű, hamar unalmassá válhat. Ha túl nehéz, gyorsan elveszítheti a motivációját.

Milyen nehéz játékot válasszunk?

Az ideális játék egy kicsit kihívást jelent, de segítséggel vagy néhány próbálkozás után megoldható.

Nem baj, ha a gyermeknek gondolkodnia kell.

Sőt, éppen ez adja a játék fejlődési értékének jelentős részét.

De ha minden próbálkozás kudarcba fullad, valószínűleg még korai az adott játék.

Ne csak az életkort nézd a dobozon

A gyártói életkori ajánlás fontos kiindulópont, különösen biztonsági szempontból.

A gyermek érdeklődése és aktuális képességei azonban legalább ennyire fontosak.

Két azonos korú gyermek közül az egyik órákig építhet, míg a másikat sokkal jobban leköti a szerepjáték vagy a mozgás.

Ez teljesen természetes.

Érdemes ezért figyelni:

• mivel játszik magától,
• mit ismétel gyakran,
• mi tartja fenn hosszabban a figyelmét,
• milyen kihívásokat élvez,
• mely helyzetekben kér segítséget.

A jó játék nem csinál meg mindent a gyermek helyett

A látványos hangokkal, fényekkel és automatikus funkciókkal rendelkező játékok első pillantásra izgalmasak lehetnek.

A fejlesztő érték azonban nem feltétlenül arányos az elektronikus funkciók számával.

Egy egyszerű játék sokszor nagyobb teret hagy annak, hogy a gyermek:

• kitaláljon valamit,
• döntsön,
• építsen,
• próbálkozzon,
• beszéljen,
• együttműködjön.

Egy fakocka lehet ház, autó, sütemény vagy telefon.

Ez a nyitottság teszi különösen sokoldalúvá.

Kell-e mindig együtt játszani a gyermekkel?

Nem.

A közös játék nagyon értékes, de az önálló játékra is szükség van.

A szülő szerepe sokszor inkább az, hogy megfelelő környezetet és érdekes lehetőségeket biztosítson.

Időnként kapcsolódjunk be, máskor pedig hagyjuk, hogy a gyermek maga találja ki a játék menetét.

Az önálló játék során gyakorolhatja:

• saját ötletei megvalósítását,
• döntéshozást,
• problémamegoldást,
• kitartást,
• önálló elfoglaltság kialakítását.

Hogyan segítsünk úgy, hogy ne vegyük át a játékot?

Könnyű beleesni abba a helyzetbe, hogy a gyermek építményét a felnőtt „megjavítja”, a kirakót gyorsan kirakja helyette, vagy megmutatja az egyetlen jó megoldást.

Érdemes inkább kérdésekkel segíteni.

Például:

„Szerinted melyik darab illene ide?”

„Mi történne, ha ezt tennéd alulra?”

„Van másik ötleted?”

Így továbbra is a gyermek marad a játék irányítója.

Nem kell minden játékot egyszerre elővenni

A túl sok elérhető játék könnyen kaotikussá teheti a játékteret.

Hasznos lehet időnként játékokat eltenni, majd néhány hét múlva újra elővenni.

A régi játék így ismét érdekesnek tűnhet.

Egy átláthatóbb játéktérben ráadásul könnyebb kiválasztani, mivel szeretne foglalkozni a gyermek.

Gyors útmutató: melyik játék mit fejleszthet?

Építőkocka: finommotorika, térbeli gondolkodás, kreativitás, problémamegoldás, logika.

Puzzle: figyelem, alakfelismerés, szem-kéz koordináció, kitartás.

Gyurma: kézerő, finommotorika, kreativitás.

Rajzolás és festés: finommotorika, önkifejezés, kreativitás.

Labda: koordináció, nagymozgás, reakciókészség.

Szerepjáték: beszéd, képzelőerő, érzelmi és szociális készségek.

Társasjáték: szabálykövetés, figyelem, türelem, együttműködés.

Memóriajáték: figyelem, vizuális emlékezet.

Báb és figura: történetalkotás, szókincs, fantázia.

Hogyan válassz fejlesztő játékot?

Vásárlás előtt érdemes végiggondolni:

• megfelel-e a gyermek életkorának,
• biztonságos-e számára,
• érdekli-e várhatóan,
• többféleképpen használható-e,
• megfelelő kihívást jelent-e,
• tud-e vele önállóan is játszani,
• alkalmas-e közös játékra,
• tartós-e,
• valóban a gyermek játszik-e vele, vagy a játék végzi a legtöbb feladatot.

A legfontosabb: a játék maradjon játék

A fejlesztés nem jelenti azt, hogy minden játékidőt tanórává kell változtatni.

A gyermek számára a kíváncsiság, a felfedezés és az öröm a legfontosabb.

Nem szükséges minden építőkockánál színeket kérdezni, minden társasjátéknál számolást gyakorolni, vagy minden rajz után megkérdezni, mit tanult belőle.

Ha a gyermek elmélyülten játszik, már rengeteg minden történik.

Gondolkodik, tervez, mozog, döntéseket hoz, hibázik, újrapróbálkozik és elképzel dolgokat.

Összegzés

A kérdésre, hogy mikor milyen készséget fejleszt a játék, nincs egyetlen egyszerű válasz.

Ugyanaz a játék különböző életkorokban egészen más lehetőségeket kínálhat.

Egy kisgyermek egymásra rakja az építőkockákat. Egy óvodás házat épít belőlük. Egy nagyobb gyermek már megtervez egy egész várost, szabályokat talál ki és történetet kapcsol hozzá.

A játék együtt fejlődik a gyermekkel.

Szülőként ezért nem feltétlenül az a feladatunk, hogy minden pillanatban a „legtöbbet fejlesztő” játékot keressük. Sokkal fontosabb olyan eszközöket és helyzeteket biztosítani, amelyek életkorhoz illők, biztonságosak, érdekesek, és elegendő szabadságot hagynak a felfedezéshez.

A jó játék ugyanis nemcsak megtanít valamire.

Arra ösztönzi a gyermeket, hogy maga fedezze fel.